|
A költő több alkalommal
megfordult Dömsödön,
Dunavecsére, illetve
Szalkszentmártonra
történő utazásai során,
amikor a szüleit
látogatta meg. Ilyenkor
kis pihenőket iktatott
be utazásai során:
nagyon kedvelte a
Duna-partot, így esett a
választása Dömsödre.
Petőfi-fa és Petőfi-emléktábla
-
1845
augusztusában a Duna-parton álló
mocsári tölgy alatt
megírta a
Piroslik már a fákon a
levél...
c. versét. Ettől a fától
több alkalommal,
csónakkal kelt át a
szemben lévő úgynevezett
Hajós-szigetre. Ezt a
mocsári tölgyet
emléktábla jelöli. A fa
egy része vihar
következtében ledőlt.
Ebből a ledőlt ágból
Polyák Ferenc
fafaragóművész a
helyszínen faragta ki
Petőfi és szüleinek
mellszobrát, amit a
látogatók a Petőfi-fa
mellett megtekinthetnek.
Cím: Dömsöd,
Alsó-Duna-part
Petőfi-ház és emléktábla
-
Ezt követően 1846.
április 23-tól május
22-ig tartózkodott
Dömsödön. Ebben az
időben a szülei is itt
tartózkodtak, a
jelenlegi Petőfi téren
volt az az épület,
melyben a mészárszék
működött. A szülők
azonban egy másik
épületben laktak, mely
jelenleg is lakóházként
működik: csak kívülről
látható. Falán
emléktábla jelzi
ittlétüket.
Cím: Dömsöd, Petőfi
Sándor utca 15.
Petőfi Emlékmúzeum
-
Petőfi a fenti
időpontban
Kukucskánétól, özv.
Kovács Józsefnétől vette
bérbe Pálffy Albert
barátjával együtt azt a
két szobát, amely a
jelenlegi múzeumban
látható. Ide dolgozni és
pihenni jártak. Ebben az
időben írta a
Száműztem magamat,
a
Salgó
és a
Levél Váradi Antalhoz
c. verseit. Petőfi
Dömsödön választóponthoz
érkezett, itt
foglalkozott mélyebbre
hatóbban a francia
forradalommal, és a
Levél Váradi Antalhoz c.
versében, már ekkor
megjósolta a
vérzivataros időszakot,
amely után majd emelt
fővel és egyenes
derékkal élhetünk.
Petőfi forradalmi
ciklusát ettől a
versétől datálják.
Cím: Dömsöd,
Bajcsy-Zsilinszky utca
6.
|
