| 
									
						
									(345.)
						
						
									
									KOLLÉGIUMI TÚRA A MIZSÉBEN
 
 
 Idõpont: 2012. április 26. csütörtök
 Útvonal: Ceglédi út - Oláh-dûlõ - 
									Ricsováry major - Mizsei csárda - Mizsei 
									Óriás - Kónya-dûlõ
 Táv: 10 km
 
 
 A tavasz április végén kezd igazán szép 
									lenni, amikor a fák már bezöldülnek, virágok 
									nyílnak, az idõjárás is melegszik, de 
									annyira mégse, hogy megnehezítené a 
									gyaloglást. Mivel így a körülmények éppen 
									ideálisak voltak, ismét nekiindultunk a 
									lajosmizsei határnak.
 A koleszbusszal az Oláh-dûlõig vitettük 
									magunkat, aztán a régi, mára alig használt 
									szekérúton elindultunk befelé az akácosban.
 Az egész dûlõ régen az Oláh család 
									fennhatósága volt, a 'vad" Oláhoké, akik 
									közül mára jószerivel már csak néhány romos 
									tanya és megkopott földrajzi név emlékeztet.
 A Kónya-dûlõig jó tempóban haladtunk. Balról 
									itt-ott gabonaföldek, jobbról végig 
									erdõsávok kísérték utunkat. A régi Oláh 
									János tanyában egykor Pestrõl elszármazott 
									család lakik, bizalmatlanok az idegenekkel, 
									így velünk is azok voltak. Aztán mégis 
									beszélgetésbe elegyedtünk, nem gondolták 
									már, hogy rablók vagyunk, hamar szó került 
									keresztekrõl, egyebekrõl.
 A Kónya-dûlõre bõ félórával az indulás után 
									értünk ki. Innen, egy kis szusszanás után, 
									átmentünk a Ricsováry-majorba vezetõ "hátsó" 
									útra, és hamar el is értük az egykori 
									uradalmat, manapság takaros vendégházak 
									sorát. Amiért ide jöttünk, annak két oka 
									volt. Az egyik, hogy még túrán nem jártunk 
									itt, a másik, hogy áll itt egy hatalmas, 
									öreg fûzfa, amit szerettünk volna 
									alaposabban is szemügyre venni.
 A fa elmondhatatlan hatással van az emberre. 
									Törzskerülete 6 méter lehet, ágai csaknem 
									méteres vastagságban ágaznak szét, némelyik 
									kígyóként még a földig is lehajlik. Öreg 
									már, száradgat a teteje, de még él. Aki 
									teheti, feltétlen nézze meg!
 A major szélén áthaladva, innen szinte 
									toronyiránt haladtunk a Mizsei csárda felé, 
									ahonnan ugyanezt az irányt tartva, a Mizsei 
									Óriás és csodaszép környezete következett. 
									Itt egy egész hetet is el lehetne tölteni, 
									mindig van valami érdekesség, vagy olyan 
									dolog, amit addig még nem fedeztünk fel.
 A fától a Sáfrány-fa - hatalmas nyár - 
									érintésével kimentünk a Kónya-dûlõre. A 
									Pusztatemplomnál felszálltunk a buszra, és 
									hazamentünk.
 Aki nem járt még a település ezen részén, el 
									sem tudja képzelni, milyen szép - viszont 
									bármikor pótolhatja ezt a hiányosságát...
 
						  
						
						Minden rokonom!
 
						
						Sántaőz 
						  
						
						
									Ezen a napon együtt túrázott: 
									Aranyos Beáta, Balog Csaba, Baranyi József, 
						Gazdag Barbara, Góbi Jennyfer, Horgas Viktor, Kanyik 
						Imre, Kató Alexandra, Kolompár Roland, Rucz Dia, 
						Spiegelberger Tamás és Szabó János.
 
							
							
							  
						
						Oláh-dûlõn 
						  
						
						Ricsováry major szélén  
						  
						
						Kettõ plusz egy 
						  
						
						Öreg fûz 
						  
						
						A méretek 
						  
						
						Kerületmérés 
						  
						
						Nem mindennapi példány 
						  
						
						A régi Ricsováry-kúria 
						  
						
						Pilledünk 
						  
						
						Bea 
						  
						
						Ereszkedõben 
						  
						
						Az egyik vendégház 
						  
						
						Akácos 
						  
						
						Kutyatej 
						  
						
						Karám mellett  
						  
						
						Sáfrán-föld 
						  
						
						Gondtalan 
						  
						
						Tuskón 
						  
						
						Kiszáradt fa 
						  
						
						Mizsei Óriás 
						  
						
						Kézfogót tartunk 
						  
						
						Jenny és Bea 
						  
						
						Roli és Bea 
						  
						
						Az Óriás hátulról 
						  
						
						Jézus-fa ágai közt 
						  
						
						600 év romjain 
						  
						
						Jézus-fa messzirõl 
						  
						
						Vackor-fa 
						  
						
						Jenny a Bartal-keresztnél 
						  
						
						Mint égõ csipkebokor... 
							  
							  
							  
							  
							
							Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak 
							írásbeli engedélyünkkel lehetséges.   |