FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(180.) NAGYIRTÁSPUSZTA - NAGYBÖRZSÖNY TÚRA


Idõpont: 2010. április 11. vasárnap
Útvonal: Nagyirtáspuszta - Nagy-Koppány - Koppány-nyereg - Nagybörzsöny (vissza kisvonattal)
Táv: 12 km


 Az elmúlt héten kiborult a bili. Kiderült, hogy így nem folytatódhat a túrázás, ahogy eddig. Ennek hatására, néhány napig úgy nézett ki, nem is lesz több túra, de az emberek lábában benne volt a bugi, így muszáj volt szervezni egyet. Helyszínül a Börzsönyt szemeltem ki, és tekintettel arra, hogy nem volt sem kedvünk, sem erõnk többet menni, egy röpke 12 kilométeres sétában egyeztünk ki.
Reggel, a választások napján, 6.00-kor indultunk volna, de Borikáék és Katiék még elugrottak szavazni. Negyed hét után aztán csak elindultunk. Pestet szerettük volna kikerülni, de navigációs hiba okán mégis végigszáguldottunk rajta. Célunk Nagyirtáspuszta volt, és rövid kisinóci kávézás és reggeli után háromnegyed kilenckor meg is érkeztünk a fogadó melletti parkolóba. Az autókat itt hagytuk, aztán elkezdtük néhány kilométeres, de nem túl nehéz kaptatónkat az 549 méter magas Nagy-Koppányra. Útközben rengeteg tavaszi virág szegélyezte utunkat, és az erõsödõ napsütésben sorra szabadultunk meg felesleges kabátféléinktõl. Ekkor még úgy látszott, nem lesz rossz idõ.
A csúcsra érve szusszantunk egyet, elámultunk a végtelen panoráma láttán, majd szép fényképeket készítettünk, megörökítve a helyet és a társaságot.
Innen az utnk, kisebb emelkedõket leszámítva, alapjában véve lefelé, a völgyben elterülõ Nagybörzsöny felé tartott. A Koppány-nyeregbe már borult, szemezõ esõfélében értünk. Ez a turistaút-csomópont nagyon szépen feltáblázott, kényelmes pihenõhellyel. Ha nem lett volna hûvös, talán tovább is idõzünk, de így inkább folytattuk az ereszkedést a falu irányába.
Az Oláh János völgye nevû helyen - ami tényleg egy völgy - két villanypásztoron kellett áthurkolni magunkat. Valaki nagyon birtokolni akarja az erdõt és a terület vadjait. Csak nehogy megártson neki...
A Csörge-kút kanyarjában olyan sártenger volt, hogy jó kilométer hosszan csak az út nem létezõ oldalában tudtunk, szinte tyúklépésben haladni.
Végül egyre közelebb kerültünk a lakott területhez, hallottuk az országúton zúgó autókat, és elértük a halastavat is. A parton megpihentünk, majd a Szent István templomot vettük szemügyre - ezúttal csak kívülrõl. Haladva a fõtér felé, egy lepénysütõ családi kimérésbe botlottunk, aminek annyira megörültünk, hogy azonnal belepényeztünk. Úgy beledagadt a kelt tészta a gyomrunkba, hogy a szomszédos kocsmáig alig bírtunk elvánszorogni. Itt még ráadásul megáztattuk a finom falatokat, tovább súlyosbítva a helyzetet.
Minden erõnkre szükség volt, hogy megtegye az utolsó 1 kilométert a börzsönyi kisvonat állomásáig. Útközben még belebotlottunk egy házinak tûnõ lekvárboltba, ahol sikerült életünk eddigi legdrágább lekvárját megvásárolni, de egyszer van gyereknap...
A kisvonat háromnegyed órás erõlködés után felért Nagyirtásra, ahol Bálint még eljátszotta a masinisztát, de ez csak elodázni tudta és nem megakadályozni, hogy haza kelljen jönnünk. Ezt két óra alatt, az M0-s közbeiktatásával sikerült kivitelezni.
Összegezve: szép nap, szép helyek, szép túrázók és szép lekvár.

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta Bálint, Berta János, Bertáné Kéri Katalin, Hriazik Attila, Kanyik Imre, Kanyik Barbara, Nagy Irén, Török Mária és Varga Istvánné Borika.
 

 

Kölkök

 

Alacsony-Börzsöny

 

Tavaszi hérics bimbóban

 

Emelkedőn

 

Kati

 

Kilátás a Nagy-Koppányról

 

Csoportkép

 

Kiadós pihenő

 

Gyilok

 

Jimike, a látnok

 

Életmentés

 

Ezek vagyunk mi

 

Nagybörzsönyben: a Szent István-templom...

 

...és a bányász templom

 

Kolbászos lepény

 

Lek-Vár-Lak

 

Lányok a patakban

 

Kis vonat, kis agy...

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 
"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz