FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(186.)
HALMI-DÛLÕ TELJESÍTMÉNYTÚRA


Idõpont: 2010. május 2. vasárnap
Útvonal: Pestszentimre Parkerdejében
Táv: 12 km



Hartmann Misi és Tarnai Máté márciusban felkerestek minket a Mizse 40-en, és azóta készültünk viszonozni a látogatásukat. Ez a tény indokolta, hogy ezen a napon Budapest belterületére, ráadásul a pesti részre terveztünk túrát.
Jani húsz évig lakott Pestimrén (akkor még a "szent" nem volt rendszer-kompatibilis), és az õ navigálásával érkeztünk meg a Sportkastély elé, nyolc óra után néhány perccel. A parkoló üres volt, sehol senki. Megijedtünk, hogy talán nem is lesz túra, de Ági friss infókkal rendelkezett, miszerint csak kilenckor lesz indítás. Sebaj, addig ettünk, ittunk, satöbbi.
A rajtban Máté ismerõsként üdvözölt minket, és megköszönte, hogy kisebb csapatot hoztam a túrára, én pedig átadtam nekik szerény ajándékunkat, egy rúd házi szalámit.
A nevezés és a 800 Ft leperkálása után nekiindultunk a nem túl nagy távnak. Grényi Imre, alkalmankénti túratársunk csatlakozott csapatunkhoz, és miután tavaly négyszer(!) teljesítette a 12,4 km-es kört, elég jó helyismerettel rendelkezett, ezt ajánlotta fel csapatunk szolgálatára.
Imrével való ismeretségünk is a Mizse 40-re vezethetõ vissza, ahol ellenõrnek adva ki magát, sajátos stílusában kukacoskodni kezdett velünk a rajtban, amikor amúgy is elég idegesek voltunk. Aztán próbált viccet csinálni az egészbõl, de csak lassan engedtünk fel, mint sértett felek. Imre amúgy rendes, kedves ember - bármennyire is próbálná ezt olykor titkolni -, akivel órákat lehet beszélni, illetve hagyni, hogy õ beszéljen. Néha, amikor levegõt vesz (kb. félóránként), akkor egy-két mondat belefér a részünkrõl is, aztán megy minden tovább. Mi így szeretjük, úgyhogy jó volt a társaságában tölteni a délelõttöt.
A túra egy körben minden irányból beépített parkerdõben szlalomozott, pingpongasztalok és tanösvények, meg pihenõhelyek között, nem volt látnivalókban gazdag vonalvezetés, de az a tudat, hogy 2010-ben még van ekkora zöld felület Budapesten, ahová ki lehet menekülni, és távol lehet tartani magát az embernek zajtól, mocsoktól, mindenképpen felemelõ volt, és ez az, ami miatt tulajdonképpen érdekessé vált számunkra a túra.
A célba kerek 3 óra elteltével értünk, éppen delet harangoztak. Még csoportképet készítettünk Szent Imre szobra alatt (a szobrász ezt a mûvét eladta Soltszentimrére is...), aztán zsíros kenyereztünk, átvettük a jutalmat, és elindultunk haza.
A szervezés jó volt, az ellátás megfelelõ, az idõ pedig igazi túraidõ (borult, szemerkélõ esõvel, aztán ragyogó napsütés). Köszönjük az MVTE-nek a lehetõséget, és sok sikert kívánunk Nekik a folytatáshoz. Köszönjük Imrének az idegenvezetést, Hartmann Misit pedig ezúton is üdvözöljük!

Beszámoló a túráról a TTT honlapján ITT.
 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta János, Hriazik Attila, Kelemenné Barta Ágnes, Kovács Csilla, Nagy Mária, Németh Lajos, Tóth István, Török Mária és Varga Istvánné Borika.
 

 

Grényi Imre idegenvezetõnk

 

Elsõ EP.

 

Fánkos EP.

 

Tisztáson

 

Anyák napja tiszteletére

 

Könnyed séta

 

Pecsételtetünk

 

Marika elõször köztünk

 

Színesedik

 

Szent Imrével a célban

 

Hegedûs Róbert-emlék

 

Elsõjelvényes túrázónk

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz