FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(083.)
KISKŐRÖS - SOLTSZENTIMRE TÚRA


Idõpont: 2008. október 29. szerda
Útvonal:
Kiskõrös - Csengõd - Csonka-torony - Soltszentimre vm.
Táv: 24 km



Úgy adódott, hogy a tizenegy napos õszi szünetben hiába volt a háromnapos vértesi kéktúra, bizsergett a talpunk, hogy gyalogolni kellene. Egy autóra való személyzetet összeszedtem és kinéztem a Kiskõrös és Soltszentimre között felfestett sárga sáv jelzést. Kutyát is vittünk, hogy egy kicsit mozogjon végre.
Az autót Soltszentimre vasútállomása mellett hagytuk, levonatoztunk egy húsz perces zötyivel Kiskõrösre. Bementünk a Petõfi Emlékházhoz, és megnéztük. Illetve én nem, hanem csak Marcsi, Bálint és Hria, én Torkosra vigyáztam a ház elõtt álló platánfa alatt. 
A városból kivezetõ úton két kilométeren keresztül csak három jelzést találtunk, aztán a homokúton már voltak felfestve jelek a díszkíséretet adó nyárfák törzsein. 
Ami ezután következett, az elég kalandos volt. A jelzés letért a láprétre, és innentõl kezdve három órán keresztül egyet sem láttunk. Nagyjából betájolva, mentünk keresztül réteken, dûlõutakon. Balra jól látszottak az akasztói Stadler-stadion állólámpái, jobbra semmi. Tudtuk, hogy valamerre arra van Tabdi, ahová az út nem megy be, de tájékozódásnak jó lett volna. Sajnos semmit sem láttunk belõle. Aztán jó csomó idõ elteltével templomtoronyra lettem figyelmes, ami nem lehetett más, csak a túra nagyjából fele távjánál lévõ Csengõd szentegyházának kitüremkedése. 
A faluban nem hitték el, hogy gyalogtúrázunk, aztán mégis, de ekkorra már szánalmat ébresztettünk magunk iránt. A Soltszentimrére vezetõ útnak olyan "arrafelé" navigálás után vágtunk neki, és láss csodát: reggel tíz óra után ismét, immáron háromnegyed kettõkor ismét sárga jelekbe botlottunk. Már csak röhögtünk az egészen. Szent Imre herceg halálának helyén épített templom romjai csodálatosan, már messzirõl fénylettek az utunkat végigkísérõ szõlõtáblák fölött. Itt egy utolsó pihenõt tartottunk, ettünk, maradék vizeket is leküldtük, aztán soha véget érni nem akaró vánszorgás után Soltszentimre szélét értük el, ahol kocsiba pattantunk és hazaszáguldottunk. 
Nem várt, szép túra volt, négyes átlag, pihenõkkel együtt. Az eddigi legjobb teljesítményünk!

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta Bálint, Hriazik Attila, Torkos kutya és Török Mária.
 

 

Kiskõrösi '56-os emlékmû

 

Petõfi Emlékház

 

A Költõ családfája

 

Petõfi-szobor 1

 

Petõfi-szobor 2

 

Színkavalkád

 

Szüret után

 

Nyár, õsszel

 

Tanya

 

Bálint

 

Csengődre érünk

 

A katolikus templom

 

Lógás

 

Tovább a réteken

 

Szamárság

 

Csatorna

 

Csonka-torony

 

Szent Imre

 

Hűűűűűű

 

Boltív a torony alatt

 

Ugrás

 

Udvarlás

 

Soltszentimrén

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz