FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(062.) NÉGYNAPOS
MÁTRA-BÜKKI KÉKTÚRA 1. - KÉKESTETÕ - SIROK TÚRA


Idõpont: 2008. augusztus 5. kedd
Útvonal:
Kékestetõ - Sas-kõ - Hármashatári erdészház - Oroszlán-vár - Gazos-kõ - Sirok
Táv: 23 km



A nyári négynapos kéktúra elsõ napját nagyon korán kezdtük. Három óra után már találkozó volt Lajosmizsén, fél négykor indulás Jani bácsival és a fehér Ikarusszal. Sötétben indultunk tehát, és csak a Mátrához közeledve, Gyöngyös elõtt világosodott annyira, hogy a napfelkelte vörös festékszórójából az égre fröcskölt anyagot tisztán láthattuk. Elõzõ nap még harmincnyolc fok volt, erre a reggelre már csak tizenegynéhány, a levegõ nagyon erõsen lehûlt, fújt a szél, szinte fáztunk.  
Kékestetõn a szanatórium alatt szálltunk le a buszról, lecuccoltunk, elköszöntünk Jani bácsitól. A portán hat után valamivel begyûjtöttük elsõ pecsétjeinket, Jani pénzért adta volna (100 Ft/db), ha teheti, de nekünk ingyen kellett. Felmásztunk az 1014 méteres magassági ponton álló kõemlékhez, csoportképet készítettünk, és szeles, barátságtalan idõben nekiindultunk a Mátra-gerincnek. 
A Sas-kõig elég könnyen és jó tempóban értünk el, meg is jegyeztük, hogy rosszabbra számítottunk. Nem sejtettük, hogy a neheze még csak ezután következik. A Sas-kõ után kitérõt tettünk a Disznó-kõ végtelen nyugalmat árasztó kilátópontjához. Ereszkedni kezdtünk a hármashatári erdészház mellett található pecsételõ helyig, itt megreggeliztünk, Jani elõadást tartott a gyilkos galóca lélektanáról, és persze annak a lélektanáról is, aki megeszi. 
Hogy mekkora hiba volt ennem egy akkora emelkedõ elõtt, ami ezután következett, azt csak akkor tudtam meg, amikor a valamikori vulkáni kúpokra másztunk föl. Szabályosan elájultam. A többiek türelme és toleranciája, segítsége kellett ahhoz, hogy egyáltalán tovább tudjak menni. Aztán a sokadik emelkedõn már mások is kezdtek lassulni, és az Oroszlán-vár csodás képzõdményét úgy igazából meg sem csodálhattuk. A Szederjes-tetõn annyira kész voltunk, hogy elérhetetlennek tûnt nem csak a siroki végállomás, hanem már a közeli Gazos-kõ is. Pedig ez utóbbi még a Disznó-kõnél is szebb kilátópont, az egyik legszebb ebben a kategóriában, az egész országot figyelembe véve. Kiterültünk, feküdtünk, hogy egy kicsit észhez térjünk. 
A térkép alapján már nem volt sok hátra, de sehogy sem akarta, a zömében lejtõ út elérni az aszfalt utat, melyen egy kanyar után Sirokra juthattunk. Egy gazzal benõtt, esõbeállós valamikori tisztáson pedig már minden kedvünk, erõnk elfogyott. Pisti adott vizet, mert az sem maradt, õ meg cipelte az egész üveg ásványvizeket. Életmentõ volt.
Aztán szinte önkívületi állapotban csak elértük a falu szélét, végiggyalogolva rajta Hriáékat elküldtük a tornacsarnokhoz a szállást intézni, mi egy kis kitérõvel kocsmát kerestünk, és ha sivatagban lettünk volna, akkor sem esett volna jobban egy oázis friss vize, mint ahogy nekünk esett, hogy leülhettünk végre és kedvünkre pótolhattuk a folyadékveszteségünket. Kati szerint harmincöt, a szerényebbek szerint harminc kilométert mentünk, alig akarták elfogadni, hogy "csak"huszonhármat.
Miután visszanyertük lélekjelenlétünket, elvánszorogtunk a csarnokig, lefürödtünk, szusszantunk egyet. Aztán éhesek lettünk és a Hunor étteremben lebeszéltünk egy rögtönzött vacsorát, 1200 forintért ettünk rántott szeletet rizzsel vagy sült krumplival, savanyúsággal. Vacsora után pihenõre tértünk, ringatni senkit se kellett.
Másnapra úgy döntöttünk, annyira kész vagyunk, nem megyünk tovább, hanem itt maradunk még egy napot.

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta János, Bertáné Kéri Kati, Hriazik Attila, Hriazik Evelin, Kocsis Gabriella, Kovács Csilla, Kovács Edit, Kovács Natália, Nagy Irén, Révbéri Zsolt, Sárközi Ervin, Szörényi Gabi, Tóth István, Török Mária, Varga János és Vargáné Rátz Veronika.
 

 

Kékestetõn

 

Sípálya

 

Evetke

 

Pillantás észak felé

 

Erzsébet-kereszt

 

Sziklás gerincen

 

Saskõn

 

Kilátás a Disznó-kõrõl

 

Hármashatári pecsétnél

 

Pisti és Csilla

 

Jani elõadása

 

Oroszlánvár

 

Onnan indultunk

 

Nincs akadály

 

Erõtlenül

 

Vízvételezés

 

Gazos-kő

 

Vacsora Sirokon

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz