FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(090.) PMP MOZGALOM / ÉVZÁRÓ CSÉVHARASZT - ÓCSA TÚRA


Idõpont: 2008. december 28. vasárnap
Útvonal: Csévharaszt - Ebédváró-hegy - Gombospuszta - Ócsai szõlõk - Ócsa vá.
Táv: 25 km


 Lajosmizsérõl Csévharasztra eljutni nem éppen egyszerû dolog. Autóval az lenne, de nekünk most tömegközlekedéssel kellett megoldanunk. Így tehát regel 5.55-kor indultunk busszal Kecskemétre, onnan vonattal Ceglédre, majd 7.50-kor tovább Monorra, onnan pedig némi várakozás után megint busszal Csévharasztra. Ez kilométerben száz sem volt, viszont idõben több, mint három órát tartott. 
Megérkezvén erre az egyszerû, de takaros településre a kocsmába húzódtunk, hogy igyunk egy forró csokit, vécézzünk és nem utolsó sorban, hogy pecsétet szerezzünk a PMP-s füzetünkbe. Mindegyik kitûzött célt rövid idõn belül teljesítettük - csak udvari vécé volt, aminek megközelítése magában felért egy kisebb túrával -, így újonnan szerzett sikerélmények tömkelegével vágtunk neki az Ócsára vezetõ, eredetileg 22 kilométeresnek ígérkezõ szakasznak. 
Ám én, hirtelen ötlettõl vezérelve - és a falusiak erkölcsi támogatásával, útbaigazításával -, elkezdtem keresni a csévharaszti templomromot. Egy óra bolyongás után feladtam, mert a jelzetlen utak hálózatán sehogy sem akadtunk a szentegyház düledékének nyomára. Szerencsére a  társaság jól viselte, hogy az amúgy sem túl rövid távhoz hozzáügyeskedtem még három kilométert. Szóval jó egy óra bénázás után végre, toronyiránt, inkább csak érzésbõl, nekivágtunk a semminek, hogy visszatérjünk valahol, erdõkön átvágva a piros jelzésre. Ez csak annyi idõ elteltével sikerült, hogy már azt hittük, elvesztünk. Ám ekkor szembejött velünk a jelzés! Ez nekem visszaadta a tájékozódási képességeimbe, a többieknek a túravezetõbe vetett hitét.
Most már a jó úton haladva nyugodtan gyönyörködhettünk a tájban, tarthattunk rövid pihenõket. Az idõ szép napsütéses volt, a levegõ meglehetõsen hûvös, szél semmi. A huszadik kanyar után egy gázvezetéket kereszteztünk éppen, amikor a szükséges domborzati viszonyokkal rendelkezõ, széles dûlõúton egy sárgaautó tréningezett el mellettünk vagy százzal, a közelgõ Dakarra készülve. Gyerekeknek, felnõtteknek egyformán megdobbant a szíve, de hogy le is tudjuk õket fényképezni, ahhoz szükséges volt, hogy még egyszer elsuhanjanak mellettünk. 
A közeli gombospusztai vadászház látványa pedig már egészen hegyvidéki érzéseket gyújtott bennünk, mert mintha csak a Cserhátban vagy a Vértesben lettünk volna. 
Innen az autópálya felüljárójáig, onnan az ócsai országútig nem sok érdekesség akadt, mindössze az hajtott bennünket, hogy mihamarabb fûtött, meleg helyen legyünk. Felcsillant annak is a reménye, hogy egy korábbi vonatot van esélyünk elcsípni, de a lajosmizsei állomáson azt mondták a telefonba, hogy ez a vonat csak hétköznap van. Mindegy, marad a 17.20-as.
Az ócsai szõlõk pincefalujában voltunk hamarosan, ahol a lemenõben lévõ Nap csodás fény-árnyék játékot játszott fák csupasz koronáján, nádtetõs pincék tetõkúpjain. Vad fényképezésbe kezdtünk, aminek az eredménye nem egy, szép napos fotó lett. A pincék közül letértünk a jelzésrõl, és saccra átvágtunk, a temetõ mellett, a vasútállomás irányába. Ahogy ott araszolgattunk, csak elment az eggyel korábbi vonat, amirõl a vasutas azt állította, hogy nincs is. Mindegy, már ez sem volt érdekes. Legalább maradt idõnk a melegedésre a "zsidó kocsmában", "az má negyven éve is kocsma vót!"
A vasútállomáson még bepecsételtünk az igazolólapok megfelelõ kockáiba, aztán türelmesen megvártuk a lajosmizsei személyt, melynek sötét, de meleg kocsijában hazautaztunk.    Ez volt a Járóföld Turista Egyesület évzáró túrája 2008-ban. Soha rosszabbat!

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Horgas Ilona, Hriazik Attila, Kisjuhász Gellért, Kun Ádám, Kun Vivien, Nagy Irén, Németh Marika, Ódor Gábor, Révbéri Zsolt, Sárközi Ervin, Sípos András, Szõrös Anna, Szõrösné Székely Cecília, Török Mária és Varga Istvánné Borika.
 

 

Ez fogadott Csévharaszton

 

Azért a Nap süt

 

Erdő mellett

 

Csúszkálunk, beszélgetünk

 

Csévharaszti-borókás szélén

 

Borika

 

Dakar-főpróba a gázvezetéken

 

Gombosi erdészház

 

Ircsike

 

Itató jegének feltörése

 

Ócsai aszfalthoz érünk

 

Akkor még volt ilyen megállója a vasútnak...

 

Ócsai pincék felé

 

Már nehezen bírjuk

 

Lemenőben a téli Nap

 

Vivien

 

Az, ami

 

Nyomot hagytunk...

 

Visszaértünk Lajosmizsére

 

Hazafuvarra várva

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 
"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz