FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(013.) VISEGRÁDI HAJÓKIRÁNDULÁS


Időpont: 2007. június 21. csütörtök
Útvonal: Szentendre - Visegrád - Szentendre


IVerõfényes, vagy inkább forró júniusi napon, mikor még napra se lett volna ajánlatos menni, mi hajókirándulásra mentünk Szentendrérõl Visegrádra, és vissza. A Duna gyönyörû volt, csendes, a fényképek magukért beszélnek. A hajón csak egy probléma volt, hogy az óriási folyadékigényt annak büféjébõl kielégíteni: anyagi leépülés. Olyan drága volt, hogy Pesten, a belvárosban sem lehetett volna több; jó, hogy nem voltak nagy igényeink.
A már messzirõl látszó Naszály augusztusban esedékes túránkra hívta fel figyelmünket (Ami azt illeti, nem is felejtjük el egykönnyen azt a napot, amikor elindultunk a csúcsára…)
Visegrád mindenki által látott szép hely. A hõség miatt nem nagyon nézelõdtünk, hanem levonultunk a Duna-partra, és ott üdítõztünk, pancsoltunk. Majd a hajó ismét indult velünk, vissza Szentendrére. Azt hittem unalmas lesz ugyanazt még egyszer végignézni, de nem volt ugyanaz. Voltak olyan részek, mintha nem is erre jöttünk volna néhány órával korábban.
Mindegy, összességében mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy tegye meg hajóval ezt az utat, és érezze olyan jól magát, ahogy mi éreztük!

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt hajózott: Balog Csaba és Nagy Irén.
 

 

Beszálltunk

 

Kiágazás

 

Naszály távolról

 

Tahi híd

 

Kőbánya

 

Hátunk mögött

 

Ircsike a hajón

 

Komp Visegrádon

 

Homokos parton

 

Salamon-torony és a Fellegvár

 

Visszaértünk szentendrére

 

Szállásunk ajánlója

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 
"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz