BÁCS-KISKUN MEGYE TERMÉSZETBARÁT ÉLETÉRŐL (2010)

Régóta foglalkoztatott a dolog, hogy a Duna-Tisza közének, azon belül is Bács-Kiskunnak nincs semmilyen megyei természetbarát oldala. Ezt a problémát felvetettem több szervezetnek is, nem igazán mozdultak a témára. Megkerestem a megye összes, internetes elérhetőséggel rendelkező turista egyesületét, egy kivétellel még válaszra sem méltattak. Kértem őket, írjanak ötleteket, tegyenek javaslatot egy ilyen oldal tartalmi összeállításához, vagy legalább küldjék el éves túranaptárukat, hogy közzétehessük. Megint csak semmi. A megye természetbarátai nem tartanak igényt egy ilyen oldalra. Kár.
Aztán mégis megcsináltam egy oldalt, néhány fontos alapinformációval a megye túrás éltéről. Megszerkesztettem az egyesített  megyei túranaptárt (mivel nem küldték el, összelopkodtam az egyesületek weblapjairól), felsoroltam az egyesületeket, megadtam elérhetőségeiket. Mindenáron meg akartam mutatni, hogy Bács-Kiskun megyének is van természetbarát élete, itt is vannak jó kezdeményezések, lelkes túraszervezők, és sok túra közül lehet választani. Meg akartam mutatni, hogy szülőföldünk szép, arra büszkék vagyunk és másokat is szívesen látunk rajta. 
És sokáig nem vettem észre a fától az erdőt - annyira az ellenkezőjét szerettem volna bebizonyítani -, szóval nem vettem észre, hogy a megyének nincs természetbarát élete, hanem van néhány csapat, amelyik túrázgat néha. Hogy ugyan vannak jó kezdeményezések, de ezek szinte kizárólag egy-egy település és környéke túrázóinak vannak fenntartva, így nem is nagyon várnak másokat maguk közé. És sok túra közül lehet választani, meg elméletileg minden csapat hirdet nyílt túrákat is, de az nem működik, hogy a túrákra máshonnan is elmenjenek jelentkezők. 
Kénytelen vagyok azt gondolni: kizárt, hogy ebben a megyében kíváncsiak lennének a társaságok egymás túráira, rendezvényeire, hogy számon tartanák egymást. És bár szülőföldünk valóban szép, és ebben talán egyet is értenénk, mégsem szeretnénk fejleszteni a természetbarát életet, nem szeretnénk vonzóbbá tenni a megye túraeseményeit, mert jól van ez így. És a legszomorúbb nem az, ami van, a PANGÁS, hanem, hogy ez nem zavar senkit. És ennek megfelelően nem is akarunk tenni ellene. És engem ez szomorít el igazán. Nem csak azért, mert teljesen ingyen vállaltam volna az oldal szerkesztését, és ez nem kellett. A közöny az, ami sokkal kétségbe ejtőbb. 
Lehet sorolni a természetjárás ilyetén helyzetének okait, lehet irigykedni más megyék összetartó természetbarát élete vagy színes, informatív és inger-gazdag weblapjai iránt, mégis nekünk kellene tenni azért, hogy büszkék legyünk erre az egész Duna-Tisza közi természetbarát életünkre, és hogy felkeltsük az ország más tájain élő sporttársak érdeklődését is tevékenységünk iránt. 
A minap levettem a netről azt, amit csaknem egy hónapig csináltam: Bács-Kiskun megye Természetbarát Oldalát. Ma, 2010-ben egy ilyen felvetés, egy ilyen kezdeményezés, úgy látszik, nem időszerű. Hogy lesz-e a közeljövőben, azt nem tudom. Mi, minden esetre, Lajosmizsén, egy kis, észak-kiskunsági településen, mindent el fogunk követni azért, hogy amerre járunk, hírét vigyük a Duna-Tisza köze szépségeinek, túráinkon, rendezvényeinken, egész tevékenységünkön keresztül népszerűsítsük ezt a tájat, segítsük megismerését és ösztönözzük felkeresését.
És ez nem egy kis csapat feladata lenne csupán. Reméljük, hogy előbb-utóbb mások is átgondolják a helyzetet, és rászánják magukat igazi, meghatározó változtatások meghozatalára, átérzik az ügy fontosságát, és valóban tesznek azért, hogy Bács-Kiskun megye, szépségének megfelelően ismert és elismert része legyen Magyarország természetbarát életének!

Minden rokonom!

Sántaőz

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.