TATÁRSZENTGYÖRGYI MÁRICSÁKA KEGYHELY

Tatárszentgyörgy délnyugati szélén, a kunpeszéri úttól nem messze, egy facsoportban áll egy kis szent hely: "Tatárszentgyörgyi Máriácska-kegyhely" a neve. Egy udvari kemencére hasonlító felépítményben egy kis ajtóval lezárt fülkében szobor van. Az alatta található emléktábla szövege szerint:
 

"Szûz Mária tiszteletére építtette Visy József", aki 20 éven át a község kántortanítója volt"
 

A kõfülkét, benne Mária-szoborral. De nem magányos Máriával, hanem a halott Jézust sirató anya szobrával, a Piétával.
Hogy miért pont itt lett az építmény felállítva?
A hivatalos és egyben kissé felületes válasz szerint azért, mert ez volt a "kántorföld", és nyilván saját földjére állíttatta Visy József (a falu helytörténeti könyvében keresztneve Antal).
Igen ám, de valójában nem ez volt az elsõ szakrális emlék a helyen, ugyanis a kántortanító egy régi, még a XIX. századból származó és ott álló Mária-faszobrot cserélt le egy újabb, általa vásárolt szoborra, mivel a kegyhely épp az õ földjére esett. A régi faszobrot, az új felállítása elõtt közvetlenül, 1938-ban a templomba vitték, majd késöbb a Visy család tulajdonába került. További sorsa ismeretlen...
A régi Máriácska az 1870-es években készülhetett, amit megerõsít egyrészt, a templomban nem régen megtalált, kézzel írt fatábla szövege is:
 

"A Szûz Mária szent neve ne hagyjon el bennünket sohasem.

Ezen Mária társulati Szobor alakult a Tatárszentgyörgy
és a hozzá tartozó pusztai hívek adakozásából"

Másrészt az 1870-es évekböl származó katonai térkép jelölése is:

Az új kegyhely tehát körülbelül 1938-39 óta létezik, és pedig azért ezen a helyen, mert mint látjuk, itt korábban is volt egy hasonló szent faragvány.
 

Az újabb Máriácska jelölése az 1941-es térképen.
 

Eddig a tények. A Máriácska-kegyhelyhez kapcsolódnak még a falusiak körében ismert/ismeretlen adalékok. Például az, hogy az idõsebb szentgyörgyiek hite szerint ott egy harang el van ásva, hogy ne vigyék el hadi célra. Aztán rebesgetnek ott régebbi építményt is, aminek tégla és cserépmaradványait a szántóföldön még egészen a legutóbbi idõkig is meg lehetett találni.

Mária-kegyhelyet az esetek legtöbbjében nem építettek csak úgy valahova. Általában olyan helyre, ahol a Föld az átlagosnál erõsebb sugárzással rendelkezik. Egyes feltételezések szerint ilyen energetikai vonalakra, vagy azok keresztezésére építettek régen templomot (szentélyt), ott fakadtak források és lettek például a Mária-kegyhelyek is. Utóbbi, és általam többször használt "kegyhely" kifejezés, igazából feltételezne valamilyen Mária-jelenést vagy hasonló, természetfelettinek vélt szakrális eseményt, "csodás" gyógyulást, stb... Én ezt, szubjektív módon, magánemberként, hittel feltételezem errõl a helyrõl. Remélem, egyszer igazolódik is ez a feltevésem...
Arra kérünk mindenkit, aki a Máriácska-kegyhelyrõl, annak történetérõl, a hozzá köthetõ eseményekrõl, szokásokról és történetekröl bármilyen információval rendelkezik, vagy ismer olyan személyt, aki ilyet tudhat, jelezze nekünk, segítve ezzel munkánkat, hogy gazdagíthassuk errõl a szent helyrõl meglévõ, elég szegényes ismereteinket!

Címünk: santaoz@freemail.hu

Köszönjük!

Végül néhány kép kedvcsinálónak.