CZAKÓ-HALOM A TÖRTEL-JÁSZKARAJENÕI HATÁRON

Történelmi helyekben nem szúkölködik a Kiskunság sem, állítsanak bármit az önmagukat történészeknek hazudó fõsodor vízmolekulái. A történelem nem egy múló rosszullét, hogy nyom nélkül eltûnjön, hanem beleissza-vájja magát egy táj vagy egy népcsoport életébe és környezetébe. Legfeljebb nem ugyanolyan könnyen észrevehetõk a jelek, emlékek, mint ahol hatalmas falak, tornyok merednek az ég felé.
 

A Czakó-halom panorámaképe.

Ilyen alföldi emlékek a hagyományosan, gyûjtõnéven kunhalomnak nevezett kiemelkedések a táj síkjából. Nem mindegyik kifejezetten a kun néphez kötõdõ építmény, de a Kiskunságban ezeknek ez a neve. És mint ilyenek, nem kizárólag halomsírokat vagy elõkelõk síremlékét rejthetik, hanem lehetnek középkori települések, temetõk vagy templomok nyomai is rajta/benne, de természetesen használták õket a idõk folyamán õrhalomnak, megfigyelõ és tûzjelzõ helynek is, mint ahogy nem ritkán esnek éppen középkori eredetû határvonalakra két település között, vagy az újabb korban használták õket például háromszögelési pontnak is. És biztosan nem soroltuk fel az összes hasznosítási formájukat. Vagyis, csak egy-egy ilyen kis halmocska is mennyi mindenrõl tudna mesélni.
 

A halom és a két település közötti határvonal a II. katonai felmérés térképén, az 1860-as években.

A Czakó-halom két régi kun települést - Törtelt és Karát - elválasztó vonalon áll évszázadok óta, mint büszke és elmozdíthatatlan határhalom, de nem errõl igazán híres. Sokkal inkább arról, hogy alatta találták meg a világ eddig ismert legnagyobb, bronzból készült hun üstjét. És a lelet a "törteli hun üst" néven híresült el.
 

A törteli hun üst.

A halom környéke végtelenül békés hely, az egykor erõsen vizek által uralt, mára jóval szárazabb tájból ma is jól észrevehetõen emelkedik ki, és a környezõ  rétek, laposok között mint egy vénséges vén kun nagyapa, aggódva figyeli az utódok önpusztító életét.

Végül néhány kép kedvcsinálónak.