______________________________________________________________________________________________________________________________________________________
 

STRÁZSA-HEGY A PUSZTAVACSI ERDŐBEN

A régi időkben minden falunak, közösségnek megvoltak a maguk őrhelyei, megfigyelőpontjai. Ezek fontos szerepet töltöttek be a korabeli információáramlásban, mert ezeken keresztül tudtak leggyorsabban üzenni, akár több száz kilométer távolságba is, nem mellesleg: ezekről a kiemelkedő pontokról jól beláthatták a települések környékén haladó utakat, völgyeket. Hamar észrevettek bármiféle gyanús mozgást.
Nemcsak a hegyek között vagy a dombvidékeken voltak ilyen pontok, hanem az alföldönj is. A síkságon pedig mindig a környezethez képest keresték a legkiemelkedőbb magaslatokat, így magasságuk elég változatos, viszonylagos. A kiskunsági szikes pusztákon, ha nem volt természetes magaslat és sok volt a vízzel borított rész, akár építettek is halmokat, akár őrhelynek, akár más - temetés, vásártartás vagy még akasztás - lebonyolítására.
A Homokhátságon a homokdombok természetes kiemelkedések voltak, éppen kapóra jött némelyik, ha meg kívánták figyelni a régiek a vidéket. Szinte minden felső-kiskunsági falunak megvolt a maga Strázsa-hegye, melyek nevei itt-ott még fennmaradtak, legtöbb helyen pedig már feledésbe merültek (leghíresebb a fülöpházi és a nagykőrösi, de volt pl. Mikebudán vagy Jakabszálláson is).
Pusztavacson név szerint ismert ma is ez a kiemelkedés; helyiek, környékbeliek tudják is hol van, de idegenek nem.
A Strázsa-hegy elnevezés csak viszonylag kései, az 1880-as évekből származó térképen maradt fönt először.

A 1880-as évekbeli térképen

A Strázsa-hegy és környéke a Pusztavacsi-erdő legszebb része. Nem egyetlen kiemelkedés, hanem két, északnyugat-délkelet irányban húzódó dombhát, melyek között egy mélynek ható völgy húzódik. Az egyik hát magasabb, ennek csúcsa a Strázsa. Tetején háromszögelési pont van.
A dombhátatakat és a völgyet feketefenyő-telepítés borítja, ami a zöld erdőaljával mégsem hat idegenül a homokban. Sőt: bizonyos pontokon megállva és körültekintve, kifejezetten hegyi-magashegyi érzést kelt az arrajáróban, az ország közepén.
Aki teheti keresse meg és menjen fel rá. Egy hegyen találja magát...

Végül néhány kép kedvcsinálónak:

A hegy alatt indul az ösvény...

...és emelkedik egyre feljebb...

...ami itt már jelentős emelkedésnek számít

Mindjárt fent vagyunk

Nyereg a csúcs alatt

A Strázsa-hegy, 150 méterrel a tenger szintje felett, a környék legmagasabb pontja

A csúcson 1.

A csúcson 2.

A hegy egy másik nézőpontból

Magashegyi élmény az ország közepén

Az oldalon szereplő írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.