VISSZA

TÉRBEN ÉS IDÖBEN A FELSÖ-KISKUNSÁGBAN

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________
 

PETŐFI ORGOVÁNYI SZÜLŐHÁZA

 


Miért éppen Orgoványon ne születhetett volna Petőfi?

Jónéhány kiskunsági település pályázik a nagy Költő születési helyének címére, köztük Orgovány is. Mondhatnánk az iskolában belénk vert leckét, hogy vicc az egész, mert Kiskőrösön született, de az iskolában se mindig az igazságot tanítják, sokszor csak azt, amit annak vélnek, így azért senki se vegyen mérget Petőfi kőrösi születésére. Nincs rá bizonyíték a keresztelési bejegyzésen kívül, ami nem ugyanaz, mint egy születés maga.
A nem-kiskőrösi elméletek alapja egyértelműen az a feltevés, miszerint máshol született, és csak keresztelni vitték Kiskőrösre, mert evangélikusok lévén, a család ezt akarta. Ha nem a ma elfogadott városban született, akkor a legvalószínűbb Szabadszállás, ahol a család akkorban már évek óta lakott (megjegyzem, az ottani születésére több közvetett bizonyíték van, mint a kőrösire). Ha Szabadszállát kizárjuk, amit ottaniak társaságában ne tegyünk, akkor marad Izsák, Bugac, Kunszentmiklós, Orgovány - most Kecskemétet és Kiskunfélegyházát hagyjuk.
Ezen a négy település valamelyikén úgy születhetett, a kialakult hagyományok szerint, hogy egy hideg téli éjszakán, útban Kiskőrös felé, utazás közben jött rá Hrúz Máriára a szülési fájdalom és  egy csárdába betérve, egy decemberi éjszaka adott életet Sándornak, aki mint tudjuk, alig maradt életben - feltehetően koraszülött lehetett, anyja lehelgette, simogatta, hogy megmaradjon.
A csárdába betérés és az ottani hirtelen szülés motívuma Orgoványon a legerősebb hagyomány. Itt a helyi pásztorok - mivel akkoriban falu még nem volt, néhány tanyán kívül csak a ma is álló, XVIII. századi csárda épülete volt az egyetlen valamire való objektum - tudni vélték, és egészen a közelmúltig örökítették tovább szájhagyományban, hogy általuk az ország megváltójaként tisztelt Költő az ő csárdájukban született, mert Mária, a vajúdó anya ott talált menedéket. A bibliai párhuzam a nép Petőfi-szeretetének szép példája.

 

A ma is álló orgoványi csárdaépület, az 1700-as évek második felében, térképen


A legjobb szándékkal se tudom azt mondani, hogy ez tény, de teljesen kizárni sem lehet. És az orgoványi hagyományban nem is az az igazán csodálni való, hogy ennyire erősen próbálja magáénak vallani a Költőt, hanem, hogy a csárdát a szülőházra vonatkozó felirattal, emléktáblával jelölte meg. Ha lehetne tiszteletbeli Petőfi-szülőhely címet adományozni egy településnek, akkor én Orgoványnak adnám.

Aki Orgoványon jár, ki ne hagyja az iskola udvarán ezt a fontos épületet. És ha megmosolyogná a feliratot a táblán, az se baj. Csak amilyen szeretettel gondol abban a pillanatban Petőfi Sándorra, gondoljon ugyanilyen szeretettel a néhai orgoványi puszta pásztoraira is, akik a szorult helyzetben menedéket adtak Máriának és gyermekének...

Végül néhány kép kedvcsinálónak:

 

 

A felújított, régi csárda épület az iskola udvarán

 

Az 1992-ben elhelyezett emléktábla

 

A hagyomány pedig kötelez!

 

 

 

 

Az oldalon szereplő írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

© Balog Csaba Sántaöz  (2018) - santaoz@freemail.hu