VISSZA

TÉRBEN ÉS IDÖBEN A FELSÖ-KISKUNSÁGBAN

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________
 

A TATÁRSZENTGYÖRGYI ERDŐ-HEGY

 


A Tatárszentgyörgy-Ladánybene határhoz közel, előbbi területén terül el a gyönyörű Erdő-hegy. Ezt a nevét alig ismerik. A környéken legtöbben csak tatárszentgyörgyi vagy ladánybenei kilátóként ismerik - ez a köztudatban gyakorlatilag a hegy neve is -, pedig igazából nem működik a rajta álló építmény ilyen funkcióban, és eredetileg nem is az volt.
Geodéziai mérőtoronynak építették a földmérők, az 1970-es években. Bő tíz éve még megvoltak benne a létrák, fel lehetett menni a tetejére és élvezni a körpanorámát, amely megmutatta többek között a Budai-hegyeket, Dunaújváros kéményeit és Kecskemét is felismerhető volt. Aztán a létrákat kiszedték. Nem vasgyűjtők, hanem maguk a geodéták, mert bármilyen baleset miatt őket vonnák felelősségre.
A hely egyébként több évszázada háromszögelési pont is, vagyis a régi sítlusú földmérés, térképészet, távolság és szögméréseihez, telekhatárok kijelöléséhez használt nélkülözhetetlen objektuma. Ma már, a műholdas technika korában jelentősége csökkent.

 

Erdő-hegy, és mellette a Kiskunság benei határvonala (ma megyehatár) az 1860-as évekbeli térképen
 


A hegy egyébként, és a geodéziai szempontoknál is fontosabb: nagyon szép dombvonulat, bizonyos helyekről tekintve szét, egészen hegyvidéki élményt jelent az Alföldön. A növényzete egyrészt az eredeti borókás, galagonyás, homoki gyepes társulás, persze betelepülő fajokkal, mint az akác, a vaddohány, a baracsi bogáncs. Ez  így együtt mégis harmonikus egész.
Ami igazán kilóg és tájidegen, mellette még nem is szép: a feketefenyő telepítés, amely eléggé nehezen viseli a több méteres homokot, minimális talaj- vagy esővízzel.
Összességében mégis érdemes a felkeresésre; egy ottani, akár rövidebb kirándulás is, teljesen kikapcsolja az embert, így minél többen keressétek fel, akik még nem jártatok rajta, vagy akár ha többször is már.
Mert ami jó, azt  nem leheet megunni, annak akárhányszor lehet örülni. A lekváros palacsintára se mondanánk nemet, mert már többször is ettünk belőle...
 

Végül néhány kép kedvcsinálónak:

 

Útban a hegyre

 

Visszatekintés

 

Kilátás a hegyoldalból

 

A hegy tetjén álló mérőtorony

 

A torony délről

 

A hegytetőn

 

Jellegzetes bucka-növényzet, kiszáradt akácokkal

 

Borókás-vegyes

 

Újabb kilátás

 

Nyílik a toboz

 

Nyárvégi generációváltás

 

Borbolya

 

 

 

 

Az oldalon szereplő írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

© Balog Csaba Sántaöz  (2018) - santaoz@freemail.hu