|
● 14 évünkről
megjelent médiaanyagok egy részét
megtekinthetitek, meghallgathatjátok
ITT. |
●
2016. május 1-jén tartottuk 500. túránkat;
ezen jubileumunk kapcsán született írást
elolvashatjátok
ITT. |
● 10 éves JUBILEUMI
KIÁLLÍTÁSUNK beszámolója 2017-ből
megtekinthető
ITT. |
● 2019. április 21-én 600.
jubileumi programunkat
tartottuk. Ennek kapcsán
született írásunkat
elolvashatjátok
ITT. |
● Ajánljuk figyelmetekbe
ÁRPÁD
ÚTJÁN honismereti túrasorozatunk összefoglaló
oldalát
ITT. |
● Elkészült 2019-es túraévünk
összefoglalója és elolvasható
ITT. |
● Ajánljuk olvasásra
írásunkat "A TERMÉSZETJÁRÁS
ÉS A RENDSZERES TÚRÁZÁS
HATÁSAIRÓL"
ITT. |
● JELENTÉS A TÚRAKÖRRŐL
TIZENNEGYEDIK ÉVÜNK ELEJÉN
ITT. |
● "TRIANON 100" EMLÉKTÚRÁNK VIDEÓI
megtekinthetők
ITT.
|
● 2021. március 15-én
volt a 700. túránk.
Beszámoló
ITT.
|
a |
Ü Z E N E T |
a |
"Egy túrán mindig az első és
az utolsó néhány kilométer a
nehéz.
Egy túra annyit formál
rajtad, amennyit egy hónap a
hétköznapokban.
Egy túrán mindig megtanulsz
valamit, amit előtte nem
tudtál.
Egy túrán többet tanulsz a
szülőföldedről, mint egy
hónap alatt az iskolában.
Egy túrán mindig többet
kapsz, mint amit vársz.
Egy túrán minden rosszat
elengedsz és feltöltöd magad
jóval.
Egy túrán nem jut eszedbe
semmi, csak a jó.
Egy túrán megtapasztalod,
hogy másnak se könnyebb az
élet.
Egy túrán mindig van
holtpont, amin túl kell
lépni.
Egy túrán nem számít, ki
honnan jött, ki milyen
fiatal, idős, gazdag vagy
hatalmas.
Egy túrán mindenki annyit
ér, amennyire a saját lábai
és akaratereje képessé
teszik.
Egy túrán mindig egy
kicsivel többet tudsz meg a
társaidról és magadról.
Egy túrán megtanulod
tisztelni a természetet és
társaidat.
Egy túrán mindig megismersz
egy kis darabot Isten
teremtett világából.
Egy túra kicsiben maga a
világ.
A túra mindig te magad
vagy."
Sántaőz |
|
|
|
2024. MÁRCIUS - MÓRICGÁT |
17 ÉV A HAZAI TURISTASÁG SZOLGÁLATÁBAN
2007. március 15-én egy börzsönyi háromnapos túra első
napján, az Országos Kéktúra Kóspallag-Nagymaros szakasszal
kezdtük túráink sorát. Azóta az ország sok tájegységén és
minden hegységében túráztunk már, több ezer emberrel.
Kezdetben mi is hegyek között képzeltük el a
természetjárást, hiszen gyerekkorunkban minket is oda vittek
- mint alföldi gyerekeket - vándortáborokba. Aztán ezt a
Túrakörrel sikerült meghaladni. És ha nem lett volna így, mi
se itt tartanánk.
Azok a lajosmizsei gyerekek, akikkel az első években
túráztunk, nem gazdag családokban éltek, a rendszeres
természetjárás csak úgy volt számukra vállalható, ha minél
olcsóbbak a programjaink. Ezt úgy lehetett megoldani, hogy
elindultunk a környéken túrázni. Lajosmizsét is így kezdtük
feltérképezni, aztán jöttek sorban a szomszédos települések.
Hamar megtapasztaltuk, hogy nagyon sok szép és értékes hely,
látnivaló van a Felső-Kiskunságban, és az évek alatt a
hegyvidéki túrák száma csökkent, míg az alföldi
természetjárásra fordított napjaink száma nőtt. Mára már
odáig jutottunk, hogy évente egy-két hegyi túránk, ha akad.
A síkvidéki túrák ilyen magas arányát akkor se sokan
értették, és ma se mindenki érti. Ez persze nem a mi
problémánk, hanem azoké, akiknek túl szűk a keble ahhoz,
hogy szépnek merjék mondani Szülőföldünket.
Tizenhét éves munkásságunkra legnagyobb hatással Rockenbauer
Pál országjáró túrafilmjei és névadónk, a Legnagyobb
Csavargó, Petőfi Sándor mellett Dömötör Zsolti, térképész,
régi teljesítménytúrázó barátunk volt. Nagy tudású és
tapasztalt emberként 2009-től, néha részvételével, főként
azonban munkájával támogatta létezésünket. Ő az, aki ha
nincs, mi se jutottunk volna így ezzel az egésszel, idáig.
És persze nem lettünk volna sehol, ha nincs az a
felfoghatatlan mennyiségű, folyton túrázni akaró, rohangáló
és harsány gyerek, akiért minden héten muszáj volt túrákat,
többnapos kirándulásokat, nyáron táborokat szervezni. Több
tucat gyerek nőtt fel közöttünk, járta hosszú évekig velünk
az országot és a Kiskunságot. Ma már ők is családosok, házas
emberek, akik hamarosan saját gyerekeiknek mutatják majd
hazánk érdekes és szép helyeit.
Az elmúlt tizenhét évben sokszor felfüggesztettük a
tevékenységünket; ha összeadom, több évnyi leállás jönne ki
a holtidőkből. Ezeket tekinthetnénk elvesztegetett éveknek
is, hiszen nem haladt a Túrakör szekere, én mégis inkább
szükséges pihenőidőknek, erőgyűjtő időszakoknak mondanám,
mert bizony az intenzív évek alatt nem sok pihenésre adódott
alkalmunk.
Köszönöm minden támogatónknak, segítőnknek, tűrázónknak, ha
csak egyszer is velünk bandukolt, és utólag nézve már
hálásak tudunk lenni ellenlábasainknak, rosszakaróinknak is,
mert arra sarkalltak minket, hogy folytassuk, és ne hagyjuk
abba, mert akkor ők győztek volna. Így szerencsére Petőfi és
a Túrakör,a sok ezer élmény, túrázó és fénykép győzött.
Egyszóval: az országjáró és felfedező túrázás, amiért az
egészet elkezdtük 2007-ben, éppen tizenhét éve.
A Túrakör újabb tervekkel és programlehetőségekkel kívánja
ezután is szolgálni a magyar természetjáró társadalmat,
őrizni és átadni igyekszik Rockenbauer Pálék, Petőfi Sándor
és sok más ember értékrendjét és életszemléletét.
Ennyi idő alatt természetesen nekünk is lett saját túra- és
értékfilozófiánk, és sok hagyományunk is. Aki ismeri
működésünket, járt velünk és közénk, nagyjából tudja, mikre
gondolok.
Annyit ígérhetek, hogy ezután is ezek mentén szervezzük a
túráinkat, és továbbra se akarunk semmilyen közízlést vagy
trendet kiszolgálni; nekünk saját utunk és feladataink
vannak, és nem is kevés. Aki velünk tart, Petőfi Lován járva
ismerheti meg Gyönyörű Országunkat és Szülőföldünket.
Boldog születésnapot és sok szép túraévet kívánok közös
mindannyiunknak a Túrakörben!
Minden rokonom!
Sántaőz
|